Ditania

.......

Zajlanak a dolgok mostanában elég rendesen. Most lesz 2 hete, hogy elköltöztem otthonról. Még furcsa, de nem bántam meg. Igaz munka még nincs, az eddig tutinak vélt is már csak talán. Egész jól berendezkedtem az albérletben, igaz eddig még csak kétszer aludtam ott. Hétfőre tervezek egy nagy takarítást, holnapra meg mosást.  Na meg hétfőn derül ki a nyelvvizsga eredmény. Már nem csak a diplomám múlik rajta, hanem a munkahely is. De valamit kezdeni kell magammal, amíg nem lesz meló. Kedden végre újra megyek hastánc órára. Napközben még nemtom mit fogok csinálni. A klán karkötőket kellene. Majd ráveszem magam. Mellette szüntelenül keresek melót. Izgi program. Alkalmazkodni kell nagyon sok mindenhez, és ez nem túl könnyű. Bár szerencsére mellettem van a párom, de néha vele is nehéz. De csak néha! És van még valami, ami megnehezíti a mindennapokat. Egy nagyon rossz dolog. A nagymamám rákos. És nincs sok vissza neki. Ezt más fél hete tudjuk. 2-3 naponta sírok miatta. És ez nem szokásos sírás. Ez valami teljesen más. Nem tudom megfogalmazni pontosan. Olyan igazi, mély, szívből jövő. Senkinek se kívánom ezt. .............................